A klub, amelynek elsõ eln�ke Enrico Cafari volt, b�r sz�kh�zat igen sûrûn cser�lt, de a nev�t nagyon hamar megkapta, a n�vad� k�zgyûl�sen a Sport Club Juventus nevet fogadt�k el. Az �jonnan alakult csapat hivatalos mezsz�ne a r�zsasz�n volt, �s hazai m�rkõz�seit a Piazza D`Armi-n j�tszotta az 1900-as bajnoki deb�t�l�skor. 1903 -ban v�ltottak a zebra-cs�kos mezre, miut�n egy rossz sz�ll�tm�nyt k�ldtek Angli�b�l, ahol a mezek k�sz�ltek. Mivel a csapat p�ly�ja igen k�zel volt az akkori torin�i p�lyaudvarhoz, �s emiatt nagyon hamar ipari �p�letek l�tes�ltek a k�zelben, 1906-ig a klub a Motovelodromo Umberto -n b�relt egy p�ly�t a varoson k�v�l. Ezt k�vetõen a csapat Torino �szaki r�sz�be, a varosban csak `Campo Juventus`-k�nt ismert stadionba k�lt�z�tt. A Juventus 1905-ben nyerte meg elsõ bajnoki c�m�t (scudetto), amelynek r�j�tsz�s�ban a csapat a Milanese �s a Genoa csapataival m�rkõz�tt meg. Ez a siker megkoron�z�sa volt a klub sv�jci eln�k�nek, Alfredo Dick munk�ss�g�nak. A textilgy�ros presidente szervezetts�get vitt a Juventus �let�be, �s n�h�ny k�lf�ldi j�t�kossal erõs�tette meg a keretet. A siker ellen�re az eln�k �s az alap�t�k k�z�tt komoly ellent�tek t�rtek ki, amelynek hat�s�ra az eln�k t�bb j�t�kossal egy�tt elhagyta a Juventust, �s megalap�totta a varos m�sik nagy hagyom�nyokkal rendelkezõ klubj�t, az FC Torino-t. A k�vetkezõ m�sf�l �vtized nagyon neh�z idõszak volt a klub sz�m�ra, az elsõ vil�gh�bor� kit�r�s�ig. Ekkort�jt az olasz fociban elsõsorban a piemontei csapatok, a Pro Vercelli �s a Casale domin�ltak, m�g a Juventus �lland� csõdk�zeli �llapottal szembes�lt. A csapat a h�bor� ut�n ker�lt rivaldaf�nybe, a kapus Giacone �s a k�t sz�lsõh�tv�d, Novo �s Brune voltak a Juventus elsõ, v�logatottba megh�vott szt�rj�t�kosai. A klubeln�ki teendõket 1919-tõl k�t �vig Corrado Corradini k�ltõ �s irodalm�r l�tta el. Õ k�lt�tte a Juventus-himnusz�t, amely eg�szen az 1960-as �vek v�g�ig v�ltozatlan form�ban maradt fenn. 1923-ban deb�t�lt a csapatban minden idõk egyik legnagyszerûbb h�l�õre, Giampiero Combi. Ugyanebben az �vben, j�lius 24-�n a Juve m�g �letben l�võ alap�t� tagjai �s vezetõi, egyhang�lag v�lasztott�k meg a klub eln�k�nek Edoardo Agnellit, a FIAT aut�konszern eln�k�nek a fi�t. Az �j presidente �j csapatot �s stadiont �p�ttetett, a Juve ekkort�jt a Corso Marsiglian j�tszotta hazai meccseit. A stadionavat�n a Juventus 6:1-re ki�t�tte (a magyar Hirzer Ferenc h�rom g�lj�nak is k�sz�nhetõen) a Parma csapat�t.